A GroundUp Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓJA a visszaélések bejelentésével kapcsolatban
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben (továbbiakban: Panasz törvény) foglalt rendelkezésekre is figyelemmel a GroundUp Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Társaság) a belső visszaélés bejelentési rendszere működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a Panasz törvényben meghatározott egyéb visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan elkészítette a jelen tájékoztatót (továbbiakban: Tájékoztató).
A Társaság visszaélés bejelentési rendszerét működtető személy neve és elérhetősége:
Név: Bozsovics Zsolt
Munkahelyi telefonszám: 0612252520
Munkahelyi postacím: 1023 Budapest, Lajos utca 28-32.
1. A Tájékoztatóban használt fogalmak
Bejelentés:
Minden visszaélésre vonatkozó információ, jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, ami a Társaság felé bejelentésre kerül.
Bejelentő:
A Társaság felé Bejelentést tevő személy, aki lehet:
- a) a Társaság által foglalkoztatott személy,
- b) az a foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
- c) a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, akinek esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás már megkezdődött,
- d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll,
- e) a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
- f) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
- g) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
- h) a Társasággal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
- i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.
Bejelentésben érintett személy:
Az a személy, akinek a magatartása vagy mulasztása a Bejelentésre okot adott, vagy aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
Panasz:
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.
A közérdekű bejelentés:
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
2. A belső visszaélés bejelentési rendszer alapelvei
A Bejelentő védelme:
A Bejelentő védelme kiemelten fontos a Társaság számára, ezért a Bejelentések megtétele, azok kivizsgálása majd az esetleges intézkedések alkalmazása során biztosítja azt, hogy a Bejelentő számára hátrányos intézkedés ne történjen. A Bejelentő védelmét abban az esetben is biztosítja a Társaság, ha az általa jóhiszeműen tett Bejelentés a vizsgálat során megalapozatlannak bizonyul.
Minden, a Bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a Bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a Bejelentővel fennálló jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Jogellenes továbbá minden olyan hátrányos intézkedés is, amelyet a Bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a Bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany szenved el, és amelyre a Bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, akkor is, ha egyébként az intézkedés jogszerű lenne.
Hátrányos intézkedésnek minősül a Bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen
- a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
- b) a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
- c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
- d) a képzés megtagadása,
- e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
- f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
- g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
- h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
- i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
- j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
- k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
- l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
- m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
- n) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
- o) az engedély visszavonása.
A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentőt nem terheli felelősség a Bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a Bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A Bejelentő a Bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A Bejelentő mindezekre valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a Bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.
Az állam a Bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.
A Bejelentés megtétele jogszerű, ha
- a) a Bejelentő a Bejelentését ezen tájékoztató és a Panasz törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, a meghatározott szabályok szerint tette meg,
- b) a Bejelentő a Bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
- c) a Bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a Bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Bejelentés időpontjában valós volt.
Jogszerűen megtett Bejelentésnek kell tekinteni, ha a Bejelentő a fent meghatározott jogszerű Bejelentését nyilvánosságra hozza, akkor ha
- a) a Bejelentő először a Társaságnál, majd az állami és önkormányzati szerveknél működő visszaélés-bejelentési rendszert vette igénybe, és a visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, illetve az eljárásra jogosult szerv az intézkedéseket határidőben nem tette meg, vagy
- b) a Bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket – így különösen, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn – vagy
- c) a Bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy az állami szervek által működtetett elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén a bejelentéssel érintett körülmény sajátos jellegzetességei miatt fennáll annak a nyilvánvaló lehetősége, hogy a Bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, vagy a Bejelentésben foglaltak érdemi elintézésére nem kerül sor.
Jogszerűen megtett Bejelentésnek kell tekinteni, ha a Bejelentő a Bejelentését a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél teszi meg.
Nem illeti meg a Bejelentőt védelem, ha
- a) Bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
- b) a Bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
- c) a Bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
- d) a Bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
- e) Bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
- f) a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a Bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.
A Bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki
- a) a jogszerű Bejelentést tevő Bejelentő részére segítséget nyújt a Bejelentés megtétele során,
- b) a jogszerű Bejelentést tevő Bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a Bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit a fent meghatározott hátrányos intézkedés érhet.
A jóhiszeműség követelménye:
A Bejelentés megtételekor a Bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a Bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. Ha a Bejelentés kivizsgálása során nyilvánvalóvá válik, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen valótlan információt közölt, az következményt vonhat maga után.
A tájékoztatáshoz való jog:
A Bejelentés megtételekor vagy azt követően a Társaság felhívja a Bejelentő figyelmét a rosszhiszemű Bejelentés következményeire, a Bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli, valamint a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról.
A Bejelentésben érintett személyt a vizsgálat kezdetekor a Társaság tájékoztatja a Bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A Bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a Bejelentés kivizsgálását.
A tisztességes eljáráshoz való jog:
A Társaság biztosítja a tisztességes, pártatlan eljárást a Bejelentések kivizsgálása során. A Társaság biztosítja, hogy a Bejelentésben érintett személy a Bejelentéssel kapcsolatos álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá.
Összeférhetetlenség:
A Bejelentés kivizsgálásában vagy az ezt követően foganatosított intézkedések végrehajtásában nem vehet részt a Bejelentő, a Bejelentésben érintett személy vagy bármely olyan személy, akitől a Bejelentéssel érintett ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
3. A Bejelentés megtétele belső visszaélés bejelentési rendszerbe
A Társaság részére a Bejelentést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni, az alábbiak szerint:
- a) írásban a Társaság székhelyére küldött levélben, a borítékon feltüntetve vagy a Társaság visszaélés bejelentési rendszerét működtető személy nevét „S.K.” (saját kezéhez) toldattal, vagy a „Visszaélés bejelentés” feliratot, láthatóan és olvashatóan,
- b) írásban a Társaság visszaelesbejelentes@groundup.hu e-mail címére küldött elektronikus levélben,
- c) szóban személyesen, a Társaság visszaélés bejelentési rendszerét működtető személlyel előzetesen egyeztetett időpontban megtartott találkozó alkalmával,
- d) szóban telefonon, a Társaság visszaélés bejelentési rendszerét működtető személlyel előzetesen egyeztetett időpontban megtartott telefonbeszélgetés alkalmával.
A Bejelentés megtételekor annak eredményes kivizsgálhatósága érdekében:
- a) a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozó Bejelentőket is) Bejelentő a Bejelentő nevét, lakcímét és egyéb elérhetőségét (telefonszám és/vagy e-mail cím),
- b) jogi személy Bejelentő a Bejelentő megnevezését, székhelyét és a Bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét és elérhetőségét (telefonszám és/vagy e-mail cím) megadhatja, avval, hogy az adatok megadását, azok kezeléséhez való hozzájárulásnak is kell tekinteni.
Az adatok megadása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az azonosíthatatlan Bejelentő által tett Bejelentés kivizsgálása mellőzhető.
A Bejelentés során a Bejelentőnek szükséges megadni a Bejelentésben érintett, magatartásában kifogásolt személyek és szervezetek vagy szervezeti egységek nevét, az eset részletes leírását és az eset kapcsán felmerült valamennyi lényeges információt.
A Bejelentés megtételekor a Bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a Bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak.
4. A belső visszaélés bejelentési rendszerbe tett Bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
A Bejelentés kivizsgálása
A kivizsgálás lefolytatására a Társaság visszaélés bejelentési rendszerét működtető személy jogosult, aki a vizsgálat során:
- a) a Bejelentőtől kérheti a Bejelentés kiegészítését, pontosítását, a tényállás tisztázását, valamint további információk rendelkezésre bocsátását.
- b) a Bejelentésben érintett személytől, valamint további személyektől, szervezeti egységektől kérhet információkat, dokumentumokat.
A Bejelentés kivizsgálását a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a Bejelentés Társasághoz való beérkezését követő 30 napon belül le kell folytatni. Különösen indokolt esetben, a Bejelentő tájékoztatása mellett a kivizsgálás határideje meghosszabbítható, de az ebben az esetben sem lehet hosszabb, mint a Bejelentéstől számított 3 hónap.
A kivizsgálás során értékelni kell a Bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a vizsgált visszaélés orvoslására.
A Bejelentés kivizsgálásáról a Társaság írásban tájékoztatja a Bejelentőt, a Bejelentésben érintett személyt.
A Bejelentés kivizsgálásának mellőzése
A Bejelentés kivizsgálása mellőzhető az alábbi esetekben:
- a) azonosíthatatlan Bejelentő által tett Bejelentés esetén,
- b) a Bejelentést nem a jelen eljárásrendben Bejelentőként meghatározott személy tette meg,
- c) a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon Bejelentő által tett ismételt Bejelentés esetén,
- d) a közérdek vagy nyomós magánérdek sérelme a Bejelentésben érintett személy jogainak a Bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
Intézkedések
A jóhiszeműen tett, de az eljárás során megalapozatlannak bizonyuló Bejelentések esetén a vizsgálat harmadik személyek értesítése nélkül kerül lezárásra és további intézkedés megtétele nem szükséges.
Amennyiben a Bejelentésben foglalt magatartás a kivizsgálása alapján intézkedés szükséges, úgy a Társaság belső intézkedési lépéseket vagy, mint munkáltató az érintett munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést vagy, mint megbízó egyéb, nem hatósági intézkedést alkalmazhat.
Ha a Bejelentésben foglalt magatartás miatt a kivizsgálás alapján hatósági eljárás, büntetőeljárás vagy egyéb bírósági eljárás kezdeményezése indokolt, akkor a Társaság intézkedik ezek megtételéről.
5. Adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések
Az adatkezelő személye
A visszaélés Bejelentések kapcsán az adatkezelő a Társaság, azaz a GroundUp Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság.
A Társaság címe: 1023 Budapest, Lajos utca 28-32.
Az adatkezelés szabályai
A Bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadta – a Társaság a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli és biztosítja a Bejelentő személyes adatai kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását a mindenkor hatályos adatvédelmi és adatkezelési szabályzata előírásainak megfelelően. Ennek megfelelően:
- a) A belső visszaélés bejelentési rendszerben a Bejelentő és a Bejelentésben érintett személy személyes adatait a Társaság visszaélés bejelentési rendszerét működtető személyen és a vizsgálatba szükségszerűen bevont más személyeken kívül más nem ismerheti meg.
- b) A Társaság visszaélés bejelentési rendszerét működtető személy vagy a Bejelentést kivizsgáló más személy a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálatot követő intézkedés kezdeményezéséig a Bejelentés tartalmára és a Bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a Bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben osztja meg.
A Társaság a bejelentési rendszer keretei között a Bejelentőnek és a Bejelentésben érintett személynek a Bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait kizárólag a Bejelentés kivizsgálása és a Bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezeli. Ennek megfelelően:
- a) Ezen adatokat a Társaság csak a Bejelentés kivizsgálásában esetlegesen közreműködő külső szervezet részére továbbítja, akkor, ha
– ahhoz a Bejelentő és a Bejelentésben érintett személy hozzájárult vagy
– a külső szervezet az adatok kezelésére törvény alapján jogosult.
- b) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
– ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, vagy
– alappal valószínűsíthető, hogy ezzel másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
- c) A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül a Társaság haladéktalanul törli a fenti követelményeknek nem megfelelő személyes adatokat.
- d) A belső visszaélés bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a Bejelentésre vonatkozó, a Panasz törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
Ha a Bejelentésben érintett személy természetes személy, akkor az őt megillető – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti – tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a Bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő, Bejelentésben érintett személy számára.
Ha a kivizsgálás alapján a Bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a Bejelentésre vonatkozó személyes adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül a Társaság törli.
Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a Bejelentővel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a Bejelentésre vonatkozó adatokat a bejelentési rendszer keretei között legfeljebb a Bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni, ezt követően a Társaság törli őket.
A Bejelentő és a Bejelentésben érintett személy adatai, csak a hozzájárulásukkal hozhatók nyilvánosságra.
6. A Panasz törvény szerinti panasz és közérdekű bejelentés szabályai általános szabályai
Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli panaszt vagy a szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a panaszos vagy a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.
A panaszt és a közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított 30 napon belül kell elintézni. Ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézését megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – az elintézés várható időpontjának és a vizsgálat meghosszabbítása indokainak egyidejű megjelölésével – tájékoztatni kell. A panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésének határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a 6 hónapot.
Az eljárásra jogosult szerv kapcsolatot tart a panaszossal és a közérdekű bejelentővel, ennek keretében a panasz vagy a közérdekű bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel. Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi.
Ha az eljárásra jogosult szerv a panasz vagy a közérdekű bejelentés vizsgálata keretében észleli, hogy a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézése más eljárás hatálya alá tartozik,
- a) erre vonatkozó feladat- és hatásköre esetén a más eljárás megindításáról,
- b) erre vonatkozó feladat- és hatásköre hiányában a más eljárás megindítására, illetve lefolytatására jogosult
szervhez való áttételről
haladéktalanul gondoskodik, és ezzel egyidejűleg erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt értesíti.
Ha az eljárásra jogosult szerv számára nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézését megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.
Az eljárásra jogosult szerv a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézése során a személyes adatok, illetve más adatok – különösen a minősített adat, illetve a törvény által védett titok – védelmére vonatkozó szabályok szerint jár el.
A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.
A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panasz vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.
Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.
Az eljárásra jogosult szerv a panaszt vagy közérdekű bejelentést megvizsgálja, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.
A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell
- a) a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
- b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
- c) az okozott sérelem orvoslásáról és
- d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
Az eljárásra jogosult szerv a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésekor – a minősített adat, illetve a törvény által védett titok kivételével – a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az indokok megjelölésével a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul írásban értesíti.
Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézéséről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.
A panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.
A panaszt vagy a közérdekű bejelentést kivizsgáló személyek a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalmára, az abban érintett más természetes személyre, jogi személyre vonatkozó információkat az eljárásra jogosult szerv feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységével vagy munkatársával oszthatják meg.
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
- a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
- b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
Ha a közérdekű bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a közérdekű bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.
Az elektronikus rendszerben a közérdekű bejelentéssel, az az alapján folytatott vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat – a közérdekű bejelentő védelme és az érdekében tett intézkedések utólagos igazolhatósága céljából – az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni, azt követően törölni kell.
Minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
Az állam a közérdekű bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.
Veszélyeztetett közérdekű bejelentőnek minősül az a közérdekű bejelentő, aki tekintetében valószínűsíthető, hogy életkörülményeit súlyosan veszélyeztethetik az általa tett közérdekű bejelentés miatt őt fenyegető hátrányok.
Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre
- a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
- b) a Gazdasági Versenyhivatal,
- c) az Integritás Hatóság,
- d) a Közbeszerzési Hatóság,
- e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
- f) a Magyar Nemzeti Bank,
- g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- i) az Országos Atomenergia Hivatal és
- j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert a fenti szerveknél egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet.
A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára, kivéve, ha
- a) a bejelentő kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy
- b) az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője észszerűen feltételezi, hogy a bejelentés kézhezvételének visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személyazonosságának védelmét.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer szerinti bejelentést az alapvető jogok biztosa által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni.
Kelt, Budapest, 2023. augusztus 15.